Nemzetközi Adóversenyképességi Index 2024: globális trendek és Észtország tizenegyedik győzelme

Észtország immár tizenegyedik éve vezeti a frissen közzétett 2024-es Nemzetközi Adóversenyképességi Indexet (ITCI), megőrizve helyét az OECD legversenyképesebb adórendszereként. Észtország előnye nagyrészt annak az egyedi modellnek köszönhető, amely csak a felosztott nyereséget adóztatja.

Az adóalapítvány, a Tax Foundation által októberben kiadott 2024-es jelentés ismét 100 pontot adott Észtországnak a 100-ból. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan épül fel a rangsor, mely országok mozdultak el 2024-ben, mit díjaz az öt értékelési kategória, és miért kerül az észt adórendszer rendre az OECD adórangsorának élére.

Hogyan működik az ITCI: 40 mutató öt kategóriában

A Nemzetközi Adóversenyképességi Index évente azt értékeli, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok adórendszerei mennyiben támogatják a gazdasági növekedést és a beruházásokat, valamint mennyire semlegesek a különböző üzleti tevékenységekkel szemben.

A 38 OECD-országot több mint 40 mutató alapján, öt fő kategóriában hasonlítják össze:

• Társasági adó;
• Személyi jövedelemadó;
• Fogyasztási adók;
• Vagyonadók;
• Határokon átnyúló adószabályok.

Az Index célja azon országok kiemelése, amelyek hatékony és átlátható adórendszere elegendő bevételt biztosít a közfeladatokhoz, miközben a lehető legkevesebb akadályt gördíti a gazdasági tevékenység elé. Az értékelés két elvre épül: versenyképességre (alacsony határadókulcsok a mobil tőkére) és semlegességre (bevételszerzés a lehető legkevesebb torzítással és célzott kedvezménnyel).

2024-es eredmények: Észtország tizenegyedszer az első

A 38 OECD-tagállam közül Észtország 2024-ben zsinórban tizenegyedszer végzett az első helyen, hibátlan 100 pontos eredménnyel – a Tax Foundation megfogalmazásában az OECD legjobb adórendszerével. Őt Lettország, Új-Zéland, Svájc és Litvánia követi. Kolumbia maradt a rangsor végén; Olaszország, Franciaország, Portugália és Izland is az Index alsó részében szerepel.

Az alsó mezőny mintázata következetes: az öt legalacsonyabb helyezésű országban az összevont társasági adókulcs mind meghaladja az OECD átlagát, és legtöbbjük ezt egymásra rakódó vagyon- és tőkeadókkal, illetve számos, a bevételt nem növelő, de bonyolultságot okozó mentességgel és adójóváírással párosítja.

Főbb változások és trendek 2024-ben

2024-ben sok OECD-ország módosította adórendszerét, amit az ITCI 2024 az adórangsor új helyezéseiben tükröz. Egyes országok az adóterhek csökkentésével és a szabályok egyszerűsítésével javítottak pozíciójukon; mások a magasabb kulcsok és összetettebb adómechanizmusok miatt visszaestek.

E változások azt mutatják, hogy már szerény kiigazítások is jelentősen befolyásolhatják egy ország vonzerejét a vállalkozások és befektetők számára. A sikeres reformok – például Németországban és az Egyesült Államokban – jelzik, hogy a rugalmasság és a globális trendekhez való alkalmazkodás javíthatja a rangsorbeli helyezést. Ugyanakkor a kulcsok emelése és a kedvezmények megszüntetése – amint Csehország és Szlovénia esetében látható – az adóversenyképesség romlásához vezet.

Társasági adózás: kulcs, költségmegtérülés és összetettség

A társasági adózás értékelésekor az Index figyelembe veszi mind a névleges társaságiadó-kulcsot, mind a költségmegtérülési mechanizmusok minőségét (milyen gyorsan és teljes mértékben vonhatják le a vállalkozások a tőkebefektetéseket). Számításba veszi továbbá a különleges kedvezményeket és a rendszer összetettségét, beleértve a szabadalmi adózási rendszereket, a K+F-ösztönzőket, a digitális szolgáltatási adókat, a több adósávot és a pótlékokat.

A társasági nyereségadókat gyakran a beruházási szintet és a gazdasági növekedést leginkább befolyásoló tényezők egyikének tekintik. Az OECD elemzése szerint a társasági adók hátráltatják leginkább a növekedést, a személyi jövedelemadóknak mérsékelt negatív hatásuk van, a vagyonadóknak pedig a legkisebb.

Hol a legmagasabbak a társaságiadó-kulcsok az OECD-ben?

Az OECD-ben az átlagos összevont társaságiadó-kulcs 23.9%. A legmagasabb Kolumbiában (35%), a legalacsonyabb Magyarországon (9%), ezt Írország (12.5%) és Litvánia (15%) követi. További jelentős, magas kulcsú országok Portugália (31.5%), valamint Ausztrália, Costa Rica és Mexikó, egyaránt 30%-kal.

Észtország társaságiadó-pontszáma figyelemre méltóan nem magából a kulcsból ered: 20%-kal e részmutatóban csupán hatodik, öt alacsonyabb névleges kulcsú ország mögött. Észtországot a társasági kategória második helyére (közvetlenül Lettország mögé) a teljes költségmegtérülés emeli: mivel az adó kizárólag a felosztott nyereségre vonatkozik, minden beruházási euró ténylegesen teljes egészében levonható, és nincs szabadalmi adózási rendszer, K+F-támogatás vagy digitális szolgáltatási adó, amely bonyolítaná a képet.

Személyi adók: kulcsok, progresszivitás és kettős adóztatás

A személyi jövedelemadók értékelésekor az Index a következőket méri:

• A munkajövedelemre vonatkozó adókulcsok;
• Progresszivitás (beleértve azt a jövedelemhatárt, amelynél a legmagasabb kulcs alkalmazandó);
• A határadókulcsok és az átlagos adókulcsok aránya;
• Összetettség (pótlékok, társadalombiztosítási járulékok stb.);
• Az osztalék és a tőkenyereség adóztatása, vagyis hogy a társasági nyereség milyen mértékben adózik kétszer.

A magas határadókulcsok rendszerint nagyobb torzulást okoznak. A jelentés szerint Szlovéniában az összesített legmagasabb határadókulcs eléri a 67.5%-ot, míg Észtországban csupán 21.6%. Fontos figyelembe venni azt is, milyen jövedelemszinttől alkalmazzák a legmagasabb sávot, és hogy az általános adópolitika ösztönzi vagy korlátozza-e a többletmunkát. A kettős adóztatás szempontjából Írországban a legmagasabb az OECD személyi osztalékadókulcsa (51%), míg Észtországban és Lettországban 0%, mert a nyereség egyszer, társasági szinten adózik.

Fogyasztási, vagyon- és határokon átnyúló adók

A fennmaradó három kategória a növekedés szempontjából kisebb súlyú, de gyakran ezek döntik el a középmezőnyt: a széles ÁFA-alap, a csak földet terhelő ingatlanadó vagy a tiszta területi rendszer több helyezéssel is előrébb vihet egy országot.

Fogyasztási adók: ÁFA-kulcs és adóalap

A hozzáadottérték-adó (ÁFA) az államok egyik legstabilabb bevételi forrása. A kulcstényezők az ÁFA-kulcs (amely az OECD-ben egy számjegyű értékektől 27%-ig terjed, átlagosan 19.1%) és az adóalap szélessége (a ténylegesen megadóztatott végső fogyasztás aránya). Minél szélesebb az adóalap, annál kevesebb a torzulás. Új-Zéland az egyik legszélesebb ÁFA-alappal és viszonylag alacsony, 15%-os kulccsal rendelkezik, ezért ebben a kategóriában magas pontszámot ér el. Ezzel szemben Olaszország 22%-os ÁFA-kulcsot alkalmaz az egyik legszűkebb adóalapra, ami csökkenti a pontszámát.

Ingatlanadók: csak a föld vagy a teljes érték?

E kategória az ingatlanokat terhelő adókat foglalja magában – az ingatlanadó alapjának meghatározását (föld, épületek vagy a teljes ingatlanérték) –, valamint az öröklési, ajándékozási, vagyon- és pénzügyi tranzakciós adókat.

Semlegesebbek azok a rendszerek, amelyek csak a földet adóztatják (mint Észtországban), és nem vetnek ki további tőkealapú adókat. A többféle ingatlanadót alkalmazó országokban (például Olaszországban és Kolumbiában) az eszközök teljes adóterhe magasabb, ami rontja az egész rendszer adóversenyképességét.

Területi elv: a magas versenyképesség kulcsa

A határokon átnyúló adószabályok is befolyásolják egy ország versenyképességi helyezését. A fő szempontok közé tartozik a külföldi forrású jövedelmek adóztatásának megközelítése (világjövedelem-elv vagy területi elv), az osztalékra, kamatra és jogdíjra vonatkozó forrásadókulcsok, az adóegyezmények köre és az adóelkerülés elleni szabályok. A területi megközelítést alkalmazó, alacsony vagy nulla forrásadókulcsú országok jellemzően jobb pontszámot kapnak. A további pótlékok és a globális minimumadó követelményei bonyolultabbá teszik a rendszert, és a Pillar Two szabályok (beleértve a belföldi kiegészítő adókat) bevezetése már szintén hat a rangsorra.

Adómentes visszaforgatás: Észtország sikerének titka

A 2024-es jelentés szerint Észtország adórendszerének kialakítása, különösen a társasági adózás megközelítése tartja az első helyen, ahol a visszaforgatott nyereség mentes a jövedelemadó alól. Az észt rendszerben társasági nyereségadót csak akkor vetnek ki, amikor a nyereséget ténylegesen osztalékként felosztják; a visszatartott és visszaforgatott nyereség adómentes marad. A hibátlan pontszámot négy jellemző együttesen magyarázza:

E tulajdonságoknak köszönhetően Észtország kiemelkedő eredményt ér el a társasági, személyi és vagyonadókban: első a vagyoni kategóriában, második a társasági és a személyi adókban is, a határokon átnyúló szabályokban pedig kilencedik. Leggyengébb kategóriája a fogyasztási adók (18. hely), ahol a 22%-os általános ÁFA-kulcs meghaladja az OECD átlagát. Még a nemzetközi adószabályok fejlődése – például a globális minimumadók bevezetése – mellett is Észtország továbbra is az üzleti tevékenység és a beruházások egyik legvonzóbb joghatósága.

Egyszerűség és átláthatóság: az ITCI sikerének kulcsa

Észtország példája viszonyítási pontként szolgál azoknak az országoknak, amelyek a társasági és személyi adózás reformjára törekednek. Lettország (2. hely) már átvett egy hasonló, felosztott nyereséget adóztató rendszert. Az élmezőnyben szereplő országok – Észtország, Lettország, Új-Zéland és Svájc – tapasztalata hangsúlyozza, hogy nemcsak az alacsony névleges kulcsok, hanem az egyszerű, átlátható adóstruktúrák is döntőek.

A joghatóságokat értékelő vállalkozások és befektetők számára a Tax Foundation adóversenyképességi rangsora értékes betekintést nyújt a hosszú távú költségekbe és szabályozási kockázatokba. Ebben az összefüggésben Észtország a befektetők számára továbbra is az OECD legversenyképesebb adójogi joghatósága, nagyrészt rendhagyó, mégis rendkívül hatékony társaságiadó-modelljének köszönhetően.

Eesti Firma jogi és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt különböző piacokon – köztük a digitális eszközök piacán – működő vállalatok számára. Útmutatást adunk az észt és litván adórendszerrel, valamint az aktuális EU-s szabályozással kapcsolatos valamennyi kérdésben – az észtországi cégalapítástól a folyamatos könyvelési és adózási megfelelésig.

Kérelem küldése

Gyakran ismételt kérdések